Általános ismertető
A gyógypedagógiailovastorna és lovaglás célja az általános vagy egy-egy részterületre korlátozódó fejlesztés, nevelés, szocializáció, elsősorban értelmi, érzékszervi fogyatékkal élő, vagy viselkedési, tanulási zavarokkal küzdő gyermekek részére. A terápiában különböző diagnózisú gyermekek vehetnek részt:
- tanulásban és értelmileg akadályozott, mozgáskorlátozott
- autista
- súlyosan és halmozottan sérült
- magatartási és viselkedészavarokkal küzdő gyermekek
- súlyos kommunikációs zavarral küzdők
A gyógypedagógiai lovaglás döntő motívuma a ló partnerként, társként való elfogadása, a lóért és a többi lovasért való felelősségvállalás, a fegyelmezett, kitartó munka. A ló, mint terápiás társ, feltétel nélkül mindenkit egyformán elfogad, amely rendkívül kedvező a gyerekek pszichés állapotára, feloldja szorongásukat, befelé fordulásukat, kisebbrendűségi érzéseiket. Erősíti önbizalmukat, jó lehetősége kínál a kommunikáció fejlesztésre, segít a bátrabb kapcsolatteremtésre tágabb környezetükkel.
A mozgáskorlátozott gyermekek egy új perspektívából ismerhetik meg a világot, megtapasztalhatják a lovon ülve a harmonikus mozgás, gyakran az "önálló járás" élményét. A ló hátának íve és testének melege ellazítja a spasztikus izmokat, elősegíti a megrövidült izmok nyújtását és az ízületi mobilizációt. A ló háromdimenziós mozgásimpulzusai által javul a testtartás, az egyensúlyi- reakció, izomtónus, a mozgáskoordináció, a légzésfunkció és az egész mozgáskép összerendezettebbé válik.
A foglalkozások során a legfontosabb a lóval való közvetlen kontaktus, az állat testének melege, járásának ringása, melyek segítenek kikapcsolni a stresszokozó külső és belső ingereket, a sérült gyermekek számára kiszélesíti a világot, melyet teljesen más perspektívából látnak.
